Kapadohány (Nicotiana rustica)


Arról, hogyan került a kert műveletlen területére, fogalmam sincs... :) 
Virága: 


 Levele:

Még egy kép:

A kapadohány egyéves, mirigyszőrös növény. Levelei épek, nagyságuk és alakjuk fajtánként igen változó. Az alsó levelek tompok, hosszú nyelűek, tojásdadok. Virágzata fürtös, a párta csöves, bögre alakú, zöldessárga. Termése sima felületű tok. Hazája Közép- és Dél-Amerika. Ősi alakja ismeretlen (esetleg spontán kereszteződés révén keletkezett). Magyarországra a XVII. század elején jutott. A kapadohányt nálunk a dohánytermesztő­terület néhány (5-6) százalékán termesztik. A homokos, lazább talajokat kedveli. Több változata és több tájfajtája ismeretes.
Régebben leveleit pipába használták, ma már főleg csak a nikotingyártás alapanyagát szolgáltatja. Leveleinek nikotintartalma ugyanis jóval nagyobb, mint a közönséges dohányé. A közönséges dohány szintén egyéves, nagytermetű, idős korában gyengén fásodó, lágyszárú növény. Levelei fajtánként igen változó alakúak és nagyságúak. A párta csöve felső felében tölcséres harang alakú, rózsás vagy pirosló, 5-6 cm hosszú. Toktermése jóval hosszabb a csészénél, sok apró magvú.
Hazája a trópusi Amerika. Európába Amerika felfedezése után került. Az amerikai bennszülöttek ismeretlen idők óta termesztették élvezeti és vallási célokra. Magyarországon egy évszázad alatt sokfelé elterjedt, az akkori szigorú tilalmak ellenére is. Hazánkban sajátos tájfajták alakultak ki: "Debreceni", "Szegedi rózsa", "Tiszai", "Szuloki", "Muskotály" stb. Nemesítésével az 1930-as évektől kezdve foglalkoznak. Talajigénye fajtánként változó; vannak főleg homoktalajokat kívánó, és vannak inkább középkötött talajokban jól tenyésző fajták.
Értékes levelei különböző dohányféleségek előállítá­sára szolgálnak. A belőle nyerhető nikotin fontos növényvédőszer. A dohánymag nikotint nem tartalmaz, ellenben kisajtolható olaját a szappan- és festékgyártásban használják. Régebben a dohány levelét drogként is alkalmazták.

Forrás: http://mek.oszk.hu/05100/05178/html/

CSAPODY VERA

SZÍNES ATLASZ
„MAGYARORSZÁG 
KULTÚRFLÓRÁJÁ”-HOZ 

Igen, gyomnövények cimkét tettem hozzá, mert nálam nem kívánatos. :)

Vagyis esett tegnap. 13 mm esett összesen délutántól reggelig. Nagyon kellett már minden növénynek.

Persze nekünk is jól esett, hogy lehűlt a ház, kívül belül. :)

Nyáron gyakran készítek. Egy szép nagy céklát, egy nagy répát, és két almát négy felé vágok, kb. hat liter vízben megfőzöm, az almát csak a végén teszem bele. Áll egy kicsit, aztán összeturmixolom, üvegekbe töltöm. Lehűtve nagy finom, egészséges ls olcsó gyümölcslé.

Az idén nagyon sok van belőlük, és semmilyen békés taktika nem használ ellenük. Többszáz van folyton a kifutóban, és már el sem mennek, ha odamegyek. A tyúkok zárt helyen kapják az ennivalót, a kutya is ugatja őket, mégis folyton lesben állnak.

A képen a kiskifutó sarkában vannak, nem győzöm javÍtgatni a ponthegesztett rács illetszéseit, mert folyamatosan keresik a bejáratot a tyúkokhoz.

Biztos, hogy a tavasszal is a verebek hurcolták be a betegséget a csibékhez, azért pusztult el olyan sok...

Már virágzik. Többször visszacsíptem, szépen elágazott.

A tyúkok kifutója mellett nőtt. Már pár adaggal szárítottam belőle, időnként megnyírom, és sok friss hajtása van.

A sarokban lévő nem bírta ki a szeleket, hiába támasztottuk alá az ágakat, letörött az összes felső ága.

A rajta lévő barackokat, bár nem még voltak egészen érettek, felhasználtuk.

Időnként ültetek egy-egy fenyőfát, hátha pár év múlva már nem kell venni...

Van, amelyik gyorsan nő, van, amelyik lassabban, de szépek:

Egy másik:
 

A málna még, a szeder már érik...

Pötyit fogtam, és elvittem ebben a ládában 12 tojással a kotlósólba. Visszajött. Nem hajlandó ott kotlani. Áthoztam a japánok óljába a ládát. Most ketten ülnek. A kelés várható ideje: július 20.