Kapadohány

Kapadohány (Nicotiana rustica)

Arról, hogyan került a kert műveletlen területére, fogalmam sincs... :)
Virága:

Levele:

Még egy kép:

A kapadohány egyéves, mirigyszőrös növény. Levelei épek, nagyságuk és alakjuk fajtánként igen változó. Az alsó levelek tompok, hosszú nyelűek, tojásdadok. Virágzata fürtös, a párta csöves, bögre alakú, zöldessárga. Termése sima felületű tok. Hazája Közép- és Dél-Amerika. Ősi alakja ismeretlen (esetleg spontán kereszteződés révén keletkezett). Magyarországra a XVII. század elején jutott. A kapadohányt nálunk a dohánytermesztőterület néhány (5-6) százalékán termesztik. A homokos, lazább talajokat kedveli. Több változata és több tájfajtája ismeretes.
Régebben leveleit pipába használták, ma már főleg csak a nikotingyártás alapanyagát szolgáltatja. Leveleinek nikotintartalma ugyanis jóval nagyobb, mint a közönséges dohányé. A közönséges dohány szintén egyéves, nagytermetű, idős korában gyengén fásodó, lágyszárú növény. Levelei fajtánként igen változó alakúak és nagyságúak. A párta csöve felső felében tölcséres harang alakú, rózsás vagy pirosló, 5-6 cm hosszú. Toktermése jóval hosszabb a csészénél, sok apró magvú.
Hazája a trópusi Amerika. Európába Amerika felfedezése után került. Az amerikai bennszülöttek ismeretlen idők óta termesztették élvezeti és vallási célokra. Magyarországon egy évszázad alatt sokfelé elterjedt, az akkori szigorú tilalmak ellenére is. Hazánkban sajátos tájfajták alakultak ki: "Debreceni", "Szegedi rózsa", "Tiszai", "Szuloki", "Muskotály" stb. Nemesítésével az 1930-as évektől kezdve foglalkoznak. Talajigénye fajtánként változó; vannak főleg homoktalajokat kívánó, és vannak inkább középkötött talajokban jól tenyésző fajták.
Értékes levelei különböző dohányféleségek előállítására szolgálnak. A belőle nyerhető nikotin fontos növényvédőszer. A dohánymag nikotint nem tartalmaz, ellenben kisajtolható olaját a szappan- és festékgyártásban használják. Régebben a dohány levelét drogként is alkalmazták.