A tyúkólhoz. Kb. 300 darab kell.


A másik fele 

Igen, ma szedtem le. Az túlzás lenne, ha azt írnám, hogy mézédes, de ehető. :)

Sajnos az idén nem lesz a betonok felett tető. A kisház előtti beton egy-két milliméterrel magasabb, mint a régi, és bevezeti a vizet a kisház alá. Ezért ma geotextilből és homokból készítettünk vízelvezetőt. Remélem elég lesz, és nem kell vájatot marni a betonba. :(

A veteményes szélén még van egy kis feltöretlen terület, ezért megint nekiálltunk. A képen látszik, hogy itt (a tarackon kívül) sárga homok van, a felső pár centi élő réteg alatt. A betonok alól kimarkolt, utána átrostált földből terítük rá.  

A második évben egy ilyen sárga homokos terület már így néz ki. Ez öt méterre van az előbbi képen látható területtől. Tavaly ősszel, és idén is kapott komposztot, abba telepítettem az epret. Jól látható a különbség. 

Megint újra meg kell szoknia, hogy a tyúkok kint vannak. Némelyiket nehezen viseli el, azokat kergeti, ezért ha nem vagyok ott, átzárom a régi kertbe. Pár hét alatt megszokja azt, hogy kint vannak a tyúkok, akkor már nem kell átzárni.

Igen, megint a tyúkól mellől, téglahordás után, csöpögő esőben. A fény visszatükröződik az egyik sírkövön is. Ritkán sikerül jó képet készítenem este...

Ilyesmik még kerülnek elő inne-onnan...


Remélem azért egyszer elfogy. :(

Még nem akar fejesedni, de nem is magzott fel, mint tavaly tavasszal.

Néhány máriatövis is van az ágyás szélén, no meg az elmaradhatatlan büdöske, amit védőnövényként hagyok meg sok helyen. 

Vasárnap reggel a húsleveshez kiválasztottam egy júliusi kakast, amelyik gyakran keveredett vitába a kutyával. Ilyent még nem láttam: pár milliméteres heréi voltak, a szokásos másfél, két centis helyestt. Először nem is találtam őket, azt hittem tévedtem, és egy tyúkot vágtam le. De a lábán ott voltak a sarkantyú-kezdemények, hát kerestem tovább. Ezt találtam:

Még van. Még így ősszel is ezerszer finomabb, mint a bolti. 

Még virág is van rajta.  

Itt van: